Jézus elküldte nekünk a Szent Szellemet azért, hogy megismerhessük Őt, és kommunikálhassunk vele.
Szükségünk van rá, hogy beszéljen hozzánk, miközben mi hallgatjuk és válaszolunk Neki.
A szellemed az a részed, ahová a Szent Szellem beköltözik és az a hely, ahol Istennel beszélgethetsz. A 2. Mózes 33:11 azt mondja, hogy "az Úr pedig beszélt Mózessel színről színre, amint szokott az ember szólni a barátjával." A Szent Szellem így akar kommunikálni velünk, "ahogy az ember beszélget a barátjával".
A Szent Szellemnek az a legnagyobb vágya, hogy kommunikáljon veled:
...az Isten dolgait sem ismeri senki, csak Isten Szelleme. Mi pedig nem e világnak szellemét vettük, hanem az Istentől való Szellemet; hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nékünk.
- 1. Korintus 2:11-12
Vannak, akik megpróbálnak az érzékszerveiken keresztül kommunikálni Istennel. Érezni akarják Őt, megérinteni, megízlelni vagy érezni az illatát. Előfordul ugyan, hogy Isten megérinteni az érzékszerveidet, a tested azonban nem úgy van megtervezve, hogy Vele kommunikáljon.
Vannak olyan keresztények is, akik az érzelmeiken keresztül akarnak kommunikálni Istennel. Időnként a Szent Szellem felkavarja az érzelmeinket - az Úr öröme megnevettet minket vagy sírunk jelenlétének fenségében. Ha azonban Istennel való kapcsolatodat az érzelmeidre alapozod, amelyek változóak akárcsak az időjárás, akkor a keresztény életed olyan lesz, mint egy hullámvasút. Az érzelmeid nem elég megbízhatóak ahhoz, hogy rajtuk keresztül kommunikálj Istennel.
A legnagyobb kísértés bizonyos emberek számára az, hogy az elméjükkel közelítsenek Isten felé. Az az elhívásunk, hogy az elménket az Ige által megújítsuk. Mindig izgatottak leszünk, amikor Isten Igéjéből új kijelentéseket kapunk, de tévedés lenne azt gondolni, hogy a kijelentés az elménkből jön és nem pedig az elménkbe jön a Szent Szellemtől. Az elme területe az, ahol szembesülünk az ellenségünkkel, az ördöggel és győzelmet aratunk fölötte. Az elme azonban túlságosan korlátozott ahhoz, hogy kommunikáljon Istennel. Csak egy olyan részünk van, amely alkalmas arra a feladatra, hogy kommunikáljon Istennel és ez a szellemünk: "...a szellem az az emberben és a Mindenható lehelete, ami értelmet ad néki! (Jób 32:8)
1. Sámuel 10:6-ban egy példát láthatunk arra, hogyan kerülhetünk közel Istenhez, azért hogy szólni tudjon hozzánk:
Akkor az Úr szelleme rád fog szállni, és velük együtt prófétálni fogsz, és más emberré leszel.
Ez a vers Saulról szól, arról az emberről, akiből Izrael első királya lett. Sámuel próféta felkente őt, és a 9. vers szerint Isten Saulnak új szívet adott. Nézzük meg, mi történt ezután Saullal:
És mikor elmentek arra a hegyre, íme a próféták serege vele szembe jött, és az Isten szelleme rászállt, és prófétált közöttük. És az történt, hogy amikor mindazok, akik ismerték őt előtte, látták, hogy íme a prófétákkal együtt prófétál, mondta a nép egymás közt: Mi lelte Kisnek fiát? Avagy Saul is a próféták közt van?
- 1. Sámuel 10:10-11
Az 5. versből megtudjuk, hogy ezek a próféták, akikkel Saul találkozott, Istent imádták. Hiszem, hogy amikor Saul találkozott velük, ő is elkezdett velük együtt énekelni, és miközben imádták Istent, a Szent Szellem elkezdett mozogni közöttük, Saul pedig elkezdett prófétálni.
Az imádás az egyik legjobb mód arra, hogy növeld az érzékenységedet a Szent Szellem hangjának irányába. Az imádás segít a figyelmedet Istenre fordítani, miközben a gondjaid és a kívánságaid háttérbe szorulnak. Az imádás olyan valami, amit csinálsz, nem pedig olyan dolog, ami csak úgy történik veled. Az imádás akár a "dicséret áldozata" is lehet. (Zsidó 13:15)
Arra lettél teremtve, hogy Istent imádd. Neki nincs szüksége az imádásodra, bár az kedves előtte; neked viszont szükséged van rá, hogy imádd Őt. A Mennyet betölti Isten dicsérete, és egy nap "...meghajol minden térd" hogy imádja Őt. (Róma 14:11) Úgy lettél megalkotva, hogy szükséged legyen az Istennel való közösségre, ami csak az imádáson keresztül tud megvalósulni. Isten imádása a legmagasabb szintű kommunikáció. Az izraeliták imádták Istent. Miután Mózes kettéválasztotta a Vörös-tengert és kivezette Izrael fiait a szabadságra, ők dicsérték és imádták Istent a szabadulásukért. Mózes és Miriám vezették az imádást, és elkezdtek énekelni, táncolni és játszani a hangszereiken Istent dicsérve, a Szent Szellem pedig prófétált rajtuk keresztül azokról a győzelmekről, amelyeket Isten majd ad nekik, ahogy birtokba veszik az "ígéret földjét". (2. Mózes 15)
Dávid király is imádta az Urat. Az egész Ószövetségben talán ő volt az, aki a leginkább megértette a Szent Szellemet, a legjobban ápolta Vele a kapcsolatot és gyönyörködött Benne. Miután kiderült, hogy házasságtörést és gyilkosságot követett el, csak egy dolog foglalkoztatta, azért könyörgött Istenhez, hogy ne vegye el tőle a Szent Szellemét. (51. Zsoltár) A zsoltárok írójaként Dávid mestere volt az imádás művészetének, Istent dicsérő ember, aki élvezetét lelte abban, ha Istent imádhatta. Nem akarta elveszíteni a meghitt kapcsolatát a Szent Szellemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése