Mi az a Szent Lélekbe/Szent Szellembe való bemerítkezés?

A Szent Szellembe való keresztelkedés a következőképp határozható meg: az az esemény, melynek során Isten  Szelleme a hívőt Krisztussal és a többi hívővel való egységbe helyezi, Krisztus testébe építi be a megváltás pillanatában.

Az 1 Korintus 12:12-13 és a Róma 6:1-4  azok a szakaszok, melyekben erről a tanításról olvashatunk.

Az 1Kor 12:13 ezt állítja: ”Mi ugyanis mindnyájan egy Szellem, egy testté lettünk a keresztséggel: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok. Mindannyiunkat egy Szellem  itatott át.”

A Róma 6:1-4 pedig ezt mondja: ” Mit mondjunk tehát? Maradjunk meg a bűnben, hogy a kegyelem gyarapodjék? Szó sincs róla! Ha egyszer már meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk tovább benne? Vagy nem tudjátok, hogy akik Krisztus Jézusban megkeresztelkedtünk, az ő halálában keresztelkedtünk meg? A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk. ” 

Mégha nem is említi a Róma 6 kifejezetten a Szent Szellemet, a hívőket úgy festi le, mint akik Isten jelenlétében állnak, és az 1Kor pedig elmondja, mindez hogyan történhet meg.

Három fontos tényt kell közelebbről megvizsgálnunk ahhoz, hogy megszilárdítsuk a Szent Szellem keresztséggel kapcsolatos ismereteinket. 

Először is az 1Kor 12:13 világosan kimondja: mindnyájan megkereszteltettünk a Szent Szellemmel mint ahogy mindnyájan megitattattunk a Szent Szellemmel.
Másodszor sehol a Bibliában  nem buzdítja a hívőket a Szent Lélekbe való megkeresztelkedésre.
Ez azt mutatja, hogy minden hívő megtapasztalja ezt az élményt.
Harmadszor pedig az Efézus 4:5 – úgy tűnik – a Szent Szellem keresztségére utal. Ha ez így igaz, akkor a Szent Szellem keresztségében ugyanolyan része van minden hívőnek, mint ahogy “egy a hit” és “egy az Atya”.

Mindezeket figyalembe véve a Szent Szellem két dolgot tesz:
(1) csatlakoztat minket Krisztus testéhez, és
(2) létrehozza énünk Krisztussal való megfeszítését. Testének tagja lenni annyit tesz, hogy Vele együtt feltámadtunk az új életre (Róma 6:4).

Ezért tehát használnunk kell Szellemi ajándékainkat, hogy ezt a testet tökéletesen működőképesnek tarthassuk fenn amint az az 1Kor 12:13-ben és szövegkörnyezetében áll.
Az egy keresztség megtapasztalása szolgál alapul az Egyház egységének megtartására, amint azt az Ef 4:5 környezetében olvassuk.
Az pedig, hogy a Szent Szellem keresztsége által Krisztussal kerülünk egységbe az Ő halálában, eltemetésében és feltámadásában megszilárdítja az alapot, melyre épül felismerésünk, miként lettünk elszakítva a bennünk lakó bűn hatalmától, és miként kell ebben az új életben járnunk
(Róma 6:1-10, Kolossé 2:12).

Korinthusbeliekhez írt I. levél 12. rész

1. A lelki ajándékokra nézve pedig nem akarom, atyámfiai, hogy tudatlanok legyetek.
2. Tudjátok, hogy pogányok voltatok, vitetvén, a mint vitettetek, a néma bálványokhoz.
3. Azért tudtotokra adom néktek, hogy senki, a ki Istennek Lelke által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Lélek által.
4. A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a Lélek.
5. A szolgálatokban is különbség van, de ugyanaz az Úr.
6. És különbség van a cselekedetekben is, de ugyanaz az Isten, a ki cselekszi mindezt mindenkiben.
7. Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése.
8. Némelyiknek ugyanis bölcseségnek beszéde adatik a Lélek által; másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek szerint;
9. Egynek hit ugyanazon Lélek által; másnak pedig gyógyítás ajándékai azon egy Lélek által;
10. Némelyiknek csodatévő erőknek munkái; némelyiknek meg prófétálás; némelyiknek pedig lelkeknek megítélése; másiknak nyelvek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázása;
11. De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, a mint akarja.
12. Mert a miképen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképen a Krisztus is.
13. Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. 
14. Mert a test sem egy tag, hanem sok.
15. Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-é azért?
16. És ha a fül ezt mondaná: mivelhogy nem vagyok szem, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-é azért?
17. Ha az egész test szem, hol a hallás? ha az egész hallás, hol a szaglás?
18. Most pedig az Isten elhelyezte a tagokat a testben egyenként mindeniket, a mint akarta.
19. Ha pedig az egész egy tag volna hol volna a test?
20. Így azonban sok tag van ugyan, de egy test.
21. Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem.
22. Sőt sokkal inkább, a melyek a test legerőtelenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek:
23. És a melyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk; és a melyek éktelenek bennünk, azok nagyobb ékességben részesülnek;
24. A melyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségök. De az Isten szerkeszté egybe a testet, az alábbvalónak nagyobb tisztességet adván,
25. Hogy ne legyen hasonlás a testben, hanem ugyanarról gondoskodjanak egymásért a tagok.
26. És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind; akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind.
27. Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint.
28. És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.
29. Avagy mindnyájan apostolok-é? Vagy mindnyájan próféták-é? Avagy mindnyájan tanítók-é? Vagy mindnyájan csodatévő erők-é?
30. Avagy mindnyájoknak van-é gyógyításra való ajándéka? Vagy mindnyájan szólnak-é nyelveken? Vagy mindnyájan magyaráznak-é? 

31. Igyekezzetek pedig a hasznosabb ajándékokra. És ezenfelül még egy kiváltképen való útat mutatok néktek.

Rómabeliekhez írt levél 6. rész

1 Mit mondjunk tehát? Maradjunk meg a bűnben, hogy a kegyelem gyarapodjék?
2 Szó sincs róla! Ha egyszer már meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk tovább benne?
3 Vagy nem tudjátok, hogy akik Krisztus Jézusban megkeresztelkedtünk, az ő halálában keresztelkedtünk meg? 

4 A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk. 
5 Mert ha halálának hasonlóságában egybenőttünk vele, úgy leszünk feltámadásában is.
6 Hiszen tudjuk, hogy a régi embert bennünk azért feszítették vele együtt keresztre, hogy a bűn teste elpusztuljon, és ne szolgáljunk többé a bűnnek.
7 Aki így meghalt, megszabadult a bűntől.
8 Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt fogunk élni is.
9 Tudjuk, hogy Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta.
10 Aki meghalt, az egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, aki azonban él, az Istennek él.
11 Ezért tekintsétek magatokat is úgy, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Jézus Krisztusban.
12 Ne uralkodjék tehát halandó testeteken a bűn, és ne engedelmeskedjetek kívánságainak.
13 Ne adjátok át tagjaitokat a bűnnek a gonoszság eszközeként, hanem mint a halálból életre keltek, adjátok magatokat Isten szolgálatára, tagjaitokat meg az igazság eszközéül szenteljétek az Istennek.
14 A bűn ugyanis többé nem uralkodik rajtatok, mert nem a törvény alá vetve éltek, hanem a kegyelemben.
15 Mi következik ebből? Az, hogy vétkezzünk, mert nem a törvény uralma alatt, hanem a kegyelemben élünk? Semmi esetre sem.
16 Vagy nem tudjátok, hogy annak szolgái vagytok és annak kell engedelmeskednetek, akinek mint szolgák alárendelitek magatokat? Vagy a bűnnek, ami a halálba vezet, vagy az engedelmességnek, ami megigazulást eredményez?
17 De hála Istennek, hogy bár a bűnnek szolgáltatok, most már szívből engedelmeskedtek annak a tanításnak, amelyet kaptatok.
18 A bűntől megszabadulva az igazság szolgái lettetek.
19 Földies gyarlóságok miatt emberi módon szólok. Ahogy tagjaitokat a tisztátalanság és gonoszság szolgálatában a bűnre adtátok, adjátok most tagjaitokat az igazság szolgálatára, a megszentelődésre.
20 Míg ugyanis a bűnnek szolgáltatok, az igazsággal szemben szabadok voltatok.
21 Mi hasznotok volt akkor abból, ami miatt most szégyenkeztek? Hiszen annak vége a halál.
22 Most azonban felszabadultatok a bűn alól, és Isten szolgái lettetek. Gyümölcsötök a megszentelődés, célotok az örök élet.
23 Mert a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka azonban az örök élet Jézus Krisztusban, a mi Urunkban

Keresztségről

Ki volt Keresztelő János?

Jézus unokatestvére, Zakariás pap és Erzsébet gyereke Keresztelő Szent János az előfutár, az Úr útjának előkészítője volt. 

János volt azt, aki a Messiást Jézust a Jordán folyónál megkeresztelte, amiről szintén olvashatunk a Bibliában. 

Akárcsak arról, hogy ekkor ismerte fel János Jézusban a Megváltót és kezdte előkészíteni az útját. Beszélt róla, a nép özönlött hozzá és sokakat megkeresztelt. 

Ekkor azt mondta „Én vízzel keresztelek, de utánam jön, aki Szentlélekkel keresztel! Mt.3. 

Azokban a napokban megjelent Keresztelő János, és ezt hirdette Júdea pusztájában: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!”

Mert ő volt az, akiről Ézsaiás így prófétált: „Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!” 

Maga János teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt. Akkor kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán egész környéke; és amikor megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban. 

Amikor pedig látta, hogy a farizeusok és szadduceusok közül sokan jönnek megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: „Viperák fajzata! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek az eljövendő harag elől? Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt, és ne gondoljátok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi atyánk Ábrahám!

Mert mondom nektek, hogy az Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak. 

A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik. Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, erősebb nálam: arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. 

Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket. Kezében szórólapát van, és megtisztítja szérűjét: a gabonáját csűrbe takarítja, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.” 

Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy keresztelje meg őt. János azonban megpróbálta visszatartani őt, és ezt mondta: „Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám?” Jézus így válaszolt: „Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot.” Akkor engedett neki. Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt a menny, és látta, hogy Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és őreá száll. És hang hallatszott a mennyből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.”

* Ézs.40. 3 Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! 

Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek. 

- Jézus is elment és bemerítkezett. Ő miért tette?
mindenben hasonló akart lenni hozzánk. 

Az Isten Fia azért akarta, hogy megkereszteljék, hogy így tartsa meg, „töltse be” a törvényt, az igazságot. Jézus ugyanis, mint minden zsidó férfi, „törvény alatt lett”, hogy a „törvény fia” (Bar-Mitsva) legyen. Ez „illett” hozzá, azaz számára mind kötelesség, mind szükség volt, hogy János megkeresztelje.
Jézus így felelt neki: „Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki újra nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.” 

Erre Nikodémus megkérdezte: „Hogyan születhetik valaki újra, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe, hogy újra szülessék?”

Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom neked: aki újjá nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába. Ami testből születik, az test, – ami viszont Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy ezt mondtam neked: újjá kell születnetek! 

A szél ott fúj, ahol akar; hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. 

Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született!
Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát. (Jn 3,3)

Szerelmes levél Atyádtól

Azok a szavak, amiket most fogsz hallani, igazak. Meg fogják változtatni az életed, ha engeded. Mert Isten szívéből való szavak. Ő szeret téged, és Ő az az Atya, akit egész életeden keresztül kerestél. Ez az Ő szerelmes levele neked. 

Az Igéket olvashatod a Bibliádban 

Gyermekem…

Lehet hogy te nem ismersz engem, de én mindent tudok rólad… Zsoltárok 139,1

Azt is tudom, hogy pontosan mikor ülsz le, és mikor állsz fel…Zsoltárok 139,2

Minden utadat jól ismerem…Zsoltárok 139,3

Még a hajszálaidat is mind számon tartom…Máté 10,29-31

Mert képmásomra teremtettelek téged…1Mózes 1,27

Anélkül hogy tudnád, bennem élsz, mozogsz, létezel… Apostolok Cselekedetei 17,28

Az én nemzetségem vagy…Apostolok Cselekedetei 17,28

Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek…Jeremiás 1,4-5

Kiválasztottalak magamnak, a teremtés kezdetén…Efezus 1,11-12

Nem véletlen születtél, életed minden napja megíratott az én könyvemben…Zsoltárok 139,16

Én határoztam el születésed pontos idejét, és azt is, hogy hol fogsz élni…Apostolok Cselekedetei 17,26

Csodálatosan teremtettelek meg…Zsoltárok 139,14

Én formáltalak anyád méhében…Zsoltárok 139,13

Én hoztalak a világra születésed napján…Zsoltárok 71,6

Hamisan képviseltek azok, akik nem ismernek engem…János 8,41-44

Nem zárkóztam el tőled és nem vagyok haragtartó, hanem teljes szeretettel tekintek rád…1János 4,16

Vágyom arra, hogy szeretetemmel elhalmozzalak…1János 3,1

Csupán azért, mert a gyermekem vagy és én Atyád vagyok…1János 3,1

Többet adok neked, mint valaha földi apádtól kaphatnál…Máté 7,11

Mert én vagyok a tökéletes Apa…Máté 5,48

Minden jó ajándék számodra, amelyet elfogadsz, az én kezemből ered…Jakab 1,17

Mert gondoskodom rólad és megadok mindent, amire szükséged van…Máté 6,31-33

A jövődre vonatkozó terveim mindig reménnyel vannak teli…Jeremiás 29,11

Mert örök szeretettel szeretlek téged…Jeremiás 31,3

Annyiszor gondolok rád, mint ahány homokszem van a tengerparton…Zsoltárok 139,17-18

Örvendek neked hangosan énekelve…Zofóniás 3,17

Sohasem unok bele abba, hogy jót tegyek veled…Jeremiás 32,40

Mert az én kincsem vagy…2Mózes 19,5

Teljes szívemmel és lelkemmel vágyok arra, hogy örök életet adjak neked…Jeremiás 32,41

Hatalmas és csodálatos dolgokat akarok mutatni neked…Jeremiás 33,3

Megtalálsz, ha teljes szíveddel keresel engem…5Mózes 4,29

Gyönyörködj bennem és megadom szíved kérését…Zsoltárok 37,4

Hiszen a jónak akarása is az én ajándékom benned…Filippi 2,13

Mindent megteszek érted, sokkal bőségesebben, mint ahogy azt el tudnád képzelni…Efezus 3,20

Én vagyok a leghűségesebb bátorítód…2Thesszalonika 2,16-17

Atyád vagyok, aki minden nyomorúságodban megvígasztal…2Korinthus 1,3-4

Ha a szíved összetört, akkor közel vagyok hozzád…Zsoltárok 34,19

Mint ahogy a pásztor karjára veszi a bárányát, aképpen hordozlak szívemen téged…Ézsaiás 40,11

Egy nap minden könnyet letörlök a szemeidről…Jelenések 21,3-4

És megszabadítlak földi fájdalmaidtól…Jelenések 21,3-4

Atyád vagyok, és fiamként szeretlek, mint ahogyan Jézust szeretem…János 17,23

Mert Jézusban láthatod, hogy mennyire szeretlek…János 17,26

Ő az én tökéletes képmásam…Zsidókhoz 1,3

Azért küldtem el Fiamat, hogy bebizonyítsa, veled vagyok és nem ellened…Róma 8,31

És elmondja, hogy nem rovom fel vétkeidet…2Korinthus 5,18-19

Jézus azért halt meg, hogy egymással megbékéltessünk… 2Korinthus 5,18-19

Az ő halála volt a szeretetemnek legmélyebb kifejezése…1János 4,10

Feladtam mindent amit szerettem, azért hogy megnyerjem a te szeretetedet…Róma 8,32

Ha befogadod fiamat, Jézust, úgy engem fogadsz be…1János 2,23

És soha, semmi nem választhat el téged az én szeretetemtől…Róma 8,38-39

Gyere haza, és a legnagyobb ünnepséget rendezem a tiszteletedre, amelyet a mennyország valaha is látott…Lukács 15,7

Én mindig Atya voltam, és mindig Atya leszek…Efezus 3,14-15

Az én kérdésem ez: Akarsz-e az én a gyermekem lenni?…János 1,12-13

Várok rád…Lukács 15,11-32

Szeretettel, Édesatyád,
a Mindenható Isten

https://www.facebook.com/istenkincsesladaja/videos/313189289453634/

Istennel járásnak van egy meghatározott rendje- 3.)

HOGYAN KÉSZÜLJ FEL? 3.) 

Figyelj meg még két dolgot, amit Naomi tanított Ruthnak, hogy felkészüljön a Boázzal való találkozásra:

1.) Győződj meg arról, hogy a megfelelő helyen vagy. 
Naomi azt mondta Ruthnak:"...menj le a szérűre!"(Ruth 3:3)

Miért ? Mert Boáz ott volt! Ahhoz, hogy elnyerd, amit Isten készített számodra, a megfelelő helyen kell lenned szellemi és fizikai értelemben is!

A Sátán azt fogja állítani, hogy méltatlan vagy. Megpróbál meggyőzni arról, hogy maradj, ahol vagy és hallgass azokra, akik visszatartanak attól, ahová Isten szeretne eljuttatni.
Megpróbálja elérni, hogy ne érezd jól magad a helyeden, még akkor se, ha valójában épp a megfelel helyen vagy. Ne higgy a hazugságainak!

Ha Isten elhív, akkor Ő fel is készít, meg is erősít, és felhasznál az Ő dicsőségére.

2.) Értsd meg az időzítés fontosságát!
"Ne mutatkozz az előtt a férfi előtt , amíg..." (Ruth 3:3).

Ruth sokáig várt erre a pillanatra, most pedig meg kellett tanulnia csendben lenni, mert az az ember, akit Isten arra szánt, hogy megáldja általa Ruthot, éppen aludt.
Nehéz helyzet az, amikor nagyon izgatott vagy valami miatt, ami úgy tűnik, senki mást nem érdekel - te pedig azt szeretnéd, hogy ő is lelkesedjenek.
Néha azonban Isten azt mondja: "Várj!"
Ne akard elérni, hogy a dolgok idő előtt megtörténjenek! Ne akard előléptetni saját magad!

"Mert ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik, hamarosan célhoz ér, és nem csal meg, ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el." (Habakuk 2:3)

Lehet, hogy Isten nem akkor válaszol, amikor szerinted kellene, de az Ő időzítése mindig tökéletes. Nála nevedre szóló áldások vannak és nem számít hányan szeretnék azokat, amikor eljön az idő, Ő neked fogja adni őket.

Istennel járásnak van egy meghatározott rendje- 2.)

HOGYAN KÉSZÜLJ FEL? 2.)

"Elvette tehát Boáz Ruthot, és az a felesége lett..." (Ruth 4:13)

Naomi két, a sikeres élethez fontos alapelvet tanított Ruthnak azért, hogy felkészíts a jövendőbeli férjével, Boázzal való találkozásra:

1.) Megfelelő hozzáállással kell rendelkezned.
Naomi azt mondta Ruthnak:"...kend meg magad...!(Ruth 3:3)
A bibliai időkben az emberek olajjal kenték meg magukat, hogy felfrissüljenek. Tehát lényegében Ruth a helyes viselkedést sajátította el.
Ha jó állásért imádkozol, vagy hozzád illő társért, vagy egy bizonyos dologban kedvező végkimenetelért és ez még nem történt meg, ne okold automatikusan a Sátánt - inkább vizsgáld meg saját hozzáállásodat!

"...változatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az ami jó, ami neki tetsző és tökéletes" Róma 12:2.
A jó eredmény eléréséhez megfelelő szemléletmóddal kell rendelkezned.

2.) Ki kell tűnnöd a tömegből. 
Naomi ezt tanácsolta Ruthnak:"...vedd föl a legjobb ruhádat" (Ruth3:3)

Ugyan minek kiöltözni ahhoz, ami még meg sem történt?
Azért, mert Isten a felkészült embereket áldja meg! Készen kell állnod, mire eljön a te időd.

Ruth története azt tanítja nekünk, hogy akik hajlandóak arra, hogy kitűnjenek a tömegből, azokat észreveszik. Ha bármikor kiöltözöl azért, mert valahová mégy, jó esély van arra, hogy másként fogsz kinézni, mint mindenki más azon a helyen. Nincs ezzel semmi baj. Az elsődleges szempontod az legyen, hogy Isten tetszését elnyerd, nem az emberekét.
Tudatában kell lenned annak, hogy meghatározott rendeltetésed van, különben úgy érzed majd, hogy kifogásokat kell keresned és meg kell magyaráznod, miért vagy annyira más, mint a többiek.

Ha tudod hová visz téged Isten, akkor ez nem fog érdekelni. az igazság az, hogy az embereknek a felkészültségedről kétségtelenül fel kell ismerniük rendeltetésedet.

Istennel járásnak van egy meghatározott rendje-1.)

HOGYAN KÉSZÜLJ FEL? 

Figyeld meg, milyen tanácsokat adott Naomi Ruthnak ahhoz, hogyan közeledjen jövendőbeli férjéhez, Boázhoz és meglátod, hogy az Istennel járásnak van egy meghatározott rendje.
Ha egyszer ezt megérted, a dolgok amikre eddig vártál, elkezdenek megtörténni.

Tehát:
1.) Légy biztos abban, hogy ez Isten akarata számodra.
Ruth nem keresett akármilyen férfit, egy bizonyos férfia gondolt. 
Naomi / Szent Szellem előképe/ pedig elvégezte a szükséges utánajárást, ezért tudta megmondani Ruthnak , hogy hol találja: ..."ma éjjel árpát szór a szérűn"(Ruth 3:2).

A kutatást bízd rá Szent Szellemre/ Istenre, mielőtt elkezdesz valamiért imádkozni!
Olyat kérj, amiről biztos,vagy, hogy Ő is neked akarja adni!
Ha nem a te nevedre szól, ne akard mindenáron! Ne akarj valamit csak azért, mert más életében olyan jól néz ki!
Istennek van rád vonatkozó terve- olyan , ami egyedi és különleges.
Keresd Őt és Ő majd kinyilatkoztatja neked.

2.) Rendezd el a múltat!
Ruth nem közeledhetett hozzá úgy, hogy kinézete és illata még mindig Moábot idézte, azt az éhínség sújtotta területet, ahonnan jött.
Le kellett zárni a múltat, hogy az ne szabotálhassa a jövőjét.
Isten ajtót fog nyitni számodra, de amíg nem zártad le a régi ügyeket, nem fogsz tudni bemenni rajta.
Nem nyerheted el, amit neked tartogat, ha még mindig fertőzött vagy azzal, amin annak idején keresztül mentél.Tartson akár hat hónapig, vagy akár hat évig is, selejtezd ki az érzelmi terheket !

Isten azt mondja: "Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem... Már készítem az utat..." (Ézsaiás 43:18-19)
ÁMEN!

30 dolog, amit a Szentlélek tesz értünk

Isten szent életre hívott minket, hogy alapelveit követve egyre inkább hasonlóvá váljunk Fiához, Jézus Krisztushoz. 
Azonban azzal is tisztában volt, hogy erre önmagunktól képtelenek leszünk. Ezért olyan segítségről gondoskodott, melyet el sem tudtunk volna képzelni. Jézusban Isten közöttünk járt. 
A Szentlélek által azonban Isten nem csupán köztünk van, hanem lakozást vett bennünk, és formál minket. 
A következő igeversek megmutatják, mit tesz értünk a Lélek, és imádságra ösztönözhetnek minket, hogy felénk végzett szolgálata teljességre juthasson.

1. Segít minket: “Hasonlóképpen a Lélek is segítségünkre van erőtlenségünkben” (Róm 8:26).
2. Az igazságban vezet minket: “Amikor pedig eljön az igazság Lelke, ő elvezet majd titeket a teljes igazságra” (Jn 16:13).
3. Tanít minket: “A Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya küld az én nevemben, megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek” (Jn 14:26).
4. Megszólít minket: “Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek” (Jel 2:7).
5. Kinyilatkoztatást ad nekünk: “Nekünk azonban kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent kikutat, még az Isten mélységeit is” (1Kor 2:10).
6. Utasítást ad nekünk: “Ekkor a Lélek így szólt Fülöphöz: Menj oda…” (ApCsel 8:29).
7. Bizonyságot tesz nekünk Jézusról: “Amikor pedig eljön a Vigasztaló, akit elküldök majd nektek az Atyától, az igazság Lelkét, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam” (Jn 15:26).
8. Vigasztal minket: “Az egyház ekkor egész Júdeában, Galileában és Szamariában békében élt és gyarapodott, az Úr félelmében járt, s telve volt a Szentlélek vigasztalásával” (ApCsel 8:31).
9. Elhív minket a szolgálatra: “Miközben ezek az Úr szolgálatát végezték és böjtöltek, a Szentlélek azt mondta nekik: Különítsétek el nekem Sault és Barnabást a munkára, amelyre meghívtam őket” (ApCsel 13:2).
10. Betölt minket: “Miután így imádkoztak, megremegett a hely, ahol egybegyűltek. Mindnyájan beteltek Szentlélekkel, s bátran hirdették Isten igéjét” (ApCsel 4:31).
11. Megerősít minket: “Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy megerősödjetek benső emberré az ő Lelke által” (Ef 3:16).
12. Imádkozik értünk: “…maga a Lélek jár közben értünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal” (Róm 8:26).
13. Szól általunk: “Mert sohasem emberi akaratból származott a prófétai beszéd, hanem Isten szent emberei a Szentlélektől sugalmazva szóltak” (2Pt 1:21).
14. Bizonyságot tesz az igazságról: “Igazat mondok Krisztusban, nem hazudom, a lelkiismeretem mellettem tesz tanúságot a Szentlélekben” (Róm 9:1).
15. Örömöt ad nekünk: “Ti pedig a mi követőink lettetek, és az Úréi, elfogadtátok az igét sok szorongatás közt, a Szentlélek örömével” (1Thessz 1:6).
16. Szabaddá tesz minket: “Mert az Úr Lélek, s ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (2Kor 3:17).
17. Az egyházat segíti Jézus várásában: “A Lélek és a menyasszony így szól: Jöjj el! És aki hallja, az is mondja: Jöjj el! Aki szomjazik, jöjjön; és aki akarja, merítsen ingyen az élet vizéből” (Jel 22:17).
18. Átformál minket: “Mi pedig mindnyájan, miközben fedetlen arccal szemléljük az Úr dicsőségét, ugyanarra a képmásra változunk át dicsőségről dicsőségre az Úr Lelke által” (2Kor 3:18).
19. Bennünk lakozik: “Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, és Isten Lelke lakik bennetek?” (1Kor 3:16).
20. Megújít minket: “…megmentett minket… a Szentlélek újjáalkotó és megújító fürdője által” (Tit 3:5).
21. Gyümölcsöt terem bennünk: “A Lélek gyümölcse pedig a szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gal 5:22-23).
22. Ajándékot ad a szolgálathoz: “A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele” (1Kor 12:7).
23. Meggyőz minket: “Ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságosságról és az ítéletről” (Jn 16:8).
24. Megszentel minket: “Isten kiválasztott titeket első zsengéül az üdvösségre a Lélek megszentelése és az igazság hite által” (2Thessz 2:13).
25. Erőt ad nekünk a bizonyságtételhez: “A rátok lejövő Szentlélek azonban erővel tölt majd el benneteket, hogy tanúságot tegyetek rólam” (ApCsel 1:8).
26. Egységet teremt közöttünk: “Igyekezzetek megtartani a lelki egységet a béke kötelékében. Egy a test és egy a Lélek, amint hivatásotok is egy reménységre szól” (Ef 4:3-4).
27. Elpecsétel minket Istennek: “Benne ti is hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, hittetek is neki, és megkaptátok a megígért Szentlélek pecsétjét, aki foglalója örökségünknek, amíg Isten teljesen meg nem váltja tulajdonát dicsőségének magasztalására” (Ef 1:13-14).
28. Utat nyit nekünk Istenhez: “…mert általa van mindkettőnknek szabad utunk egy Lélekben az Atyához” (Ef 2:18).
29. Reményt ad a várakozáshoz: “Mert mi a Lélek által, hitből várjuk a megigazulás reményét” (Gal 5:5).
30. Megszabadít a démonoktól: “De ha én az Isten Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor elérkezett hozzátok Isten országa” (Mt 12:28).

A buzgón szerető Isten és a generációs átok

Tízparancsolat-

Isten pontosan ismer bennünket, tudja, hogy kik vagyunk
és kik nem vagyunk.

Az emberek előtt játszhatunk szerepeket, az egész világot félrevezethetjük, de az Urat nem. Ő úgy mutatkozik be, mint “féltékenyen”, “buzgón” szerető Isten, aki személyesen ismer bennünket, nevünkön szólít, és nem engedi meg, hogy a vele való személyes közösség helyett megelégedjünk a Csaló által felkínált olcsó pótlékokkal.

A hit egyik legnagyobb ellensége a ritualizmus, amely egyszerűen kivitelezhető, rutinszerűen ismétlődő cselekedetekre akarja redukálni az Élő Istennel való kapcsolatot. A mechanikusan ismételt imák, a „szentségek felvétele”, a rítusok lelketlen kivitelezése a lehető legtávolabb áll attól, amit a buzgón szerető Isten tőlünk szeretne.

A rítusok és tradíciók a gyermekeknek valók, hiszen Mózes törvénye is rendelkezett ilyenekről, mondván: „ha megkérdez téged a gyermeked, hogy miféle szokás ez, akkor mond neki…” (pl. 2M12,26).
A hagyományoknak és a rítusoknak tehát van szerepük a hitünk átadásában a következő nemzedéknek, de ezek csak figyelem felkeltésre jók, hogy azután élő szóval, élő hitet oszthassunk meg a kiskorúakkal.
A rítusok erőltetése azonban mesterségesen tartja kiskorúságban a hívőket azzal, hogy azok elfoglalják a valódi közösség helyét.

Nekem hihetetlennek tűnik, hogy tényleg bárki úgy gondolja, hogy Isten megelégszik azzal, hogy rengetegszer elmondunk néhány kötött imaszöveget? Vagy bepárásodik a szemüvege – így karácsony táján – attól, hogy ellátogatunk az éjféli misére? Vagy szobrokra, képekre pazaroljuk a pénzünket és a figyelmünket az Evangélium helyett? Miféle képük van az ilyen embereknek Istenről?
Szenilis és megvesztegethető? Lukat lehet beszélni a hasába?
Többre nem vágyik, csak arra, hogy elvégezzük az előírt rítust és akkor békén hagy? Vagy ajándék nélkül nem is áll szóba velünk?

Vajon mi az, ami Istennek valójában tetszik? 
A Szentírásnak erre egyértelmű válasza van: a hit.
„Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.” (Héb 11,6)

A legnagyobb érték pedig a kipróbált (a próbákat kiállt) hit:
„…a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál…” (1Pé 1,7)

A hit tölti meg a cselekedeteinket valósággal. 
A bibliai hit pedig nem úgy általában vallásos hit, még csak nem is pusztán egy Isten létezésébe vetett hit, hanem Isten kinyilatkoztatott szavát hiszi el. 

Az válik meggyőződésünkké, amit Isten mondott.
És ha élő hit van a szívünkben, akár még az üres vallásos rítusok is megtelhetnek élettel.

Isten buzgón szerető volta éppen abban nyilvánul meg, hogy nem közömbös az irányunkban.
Nem olyan „férj”, akinek mindegy, hogy a „felesége” mit csinál, kivel kacérkodik.
A Szentírás a bálványimádást éppen ezért úgy írja le, mint „paráznaságot”, házasságtörést.
Az embergyilkosnak a sok hamis kultusszal, a bálványokkal éppen az a célja, hogy utálatos paráznává tegye az embert Isten előtt.

A legmegrázóbban ezt talán Hóseás próféta története mutatja be, akire Isten ráparancsolt, hogy vegyen feleségül egy olyan nőt, aki egy hűséges, szerető és gondoskodó férj mellett is, inkább az őt kifosztó és kirabló szeretői után jár (Hóseás 1-3).

Egy meglehetősen rosszul fordított újszövetségi szakaszban Jakab apostol Istennek a buzgóságára hivatkozik, amikor szembe állítja a világ szeretetét, Isten szeretetével. Az egyik kizárja a másikat.
Vagy a láthatóhoz ragaszkodunk, vagy a láthatatlanhoz.
Ha ez utóbbit választjuk (és válasszuk!), akkor el kell engednünk azokat a kis fogódzókat, bálványkákat, amelyek a látható világ hamis biztonságát nyújtják nekünk.
(Isten mindig lerontja a “béke és biztonság” hamis bábeli tornyait):

Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság, ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek.
Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás ok nélkül mondja: 

“Féltékenyen szerető Isten Szelleme, amely bennünk lakozik?” (Jak 4,4-6)

Isten tehát a Szelleme által harcol és küzd az emberért, szeretetével hívja a bűnösöket, és szeretetével megújítja az érzékeik rabjává vált hívőket.
Ez a küzdelem pedig nem a „magasságban” zajlik, hanem bennünk: az elménkben, a szívünkben, a lelkiismeretünkben, a tagjainkban.

János apostol első levele végén – amit tekinthetünk a részéről egyfajta végrendelkezésnek is – így ír:
„Tudjuk, hogy aki Istentől született, nem vétkezik, sőt aki Istentől született, az vigyáz magára, és a gonosz meg sem érinti. Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonosz hatalmában van. 
De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat; és ezért vagyunk az Igazban, az Ő Fiában, a Jézus Krisztusban. 
Ő az igaz Isten és az örök élet. Gyermekeim, őrizkedjetek a bálványoktól!”(1Jn 5,18-21)

A második szózathoz kapcsolódik az áldás és az átok ígérete, ami számos félreértésre adott okot, és sok tanítás jelent meg a „generációs átokról”.

Éppen ezért tudni kell az áldásról és az átokról néhány dolgot.

Az első, hogy az áldás és az átok Mózes törvényéhez tartozott.
A Biblia világosan tanítja, hogy az ószövetségi átkok – beleértve az átok-zsoltárokat is – azokra vonatkoznak, akik a Mózesi törvény hatálya alá tartoznak.
Pál ugyanis bőven idéz az átokszövegekből a Róma 3-ban, (hogy bizonyítsa: nem csak a pogányok, hanem a zsidók között sem volt olyan, aki a mózesi törvény értelmében igaznak mondhatta volna magát) majd leszögezi:

„Tudjuk pedig, hogy amit a törvény mond, azt a törvény alatt élőknek mondja…” (19-es vers)
A második, hogy Jézus a kereszten meghalt a törvény átkának, ezért amikor belemerültünk (keresztelkedtünk) Jézusba, vele együtt mi is meghaltunk ezeknek az átkoknak (Gal 3,13).
Az újszövetségben csak egyetlen átok létezik:
 „Ha valaki nem szereti az Úr Jézus Krisztust, legyen átkozott!”(1Kor 16,22).

Harmadszor: Jézus nem csak a Törvény átkától szabadított meg bennünket, hanem az őseinktől örökölt hiábavaló életünkből is annak minden átkával, hozadékával és következményével együtt 

(1Pé 1,18-19). Akik Jézus Krisztusban vannak, azok új teremtések, a régiek elmúltak, íme, minden újjá lett (2Kor5,17).

Ezért azok esetében, akik az újszövetség hatálya alá tartoznak, elfogadták Isten szeretetét Krisztusban és maguk is igyekszenek az Urat szeretni, nincs értelme az ószövetségi átkokat emlegetni.
(Mellesleg ugyanebből az okból a törvény áldásait is ugyanígy tévedés a hívőkre „olvasni” – de legyen ez a kisebb hiba.)

Amikor tehát egy a mózesi törvény hatálya alá tartozó ember szembesült a második szózattal, hogy Istent csak szellemben és igazságban imádhatja, akkor vagy felhagyott a bálványaival, vagy kihívta maga ellen Istent.
Az Örökkévaló ugyanis a személye gyűlöletének mondja, ha az ember megmarad a bálványai és a bálványimádó szokásai mellett.
A harmad-negyedíziglen fenyegető büntetésnek pedig az az értelme, hogy az Úr három-négy generációt is vár arra, hogy az izraeliták egy-egy nemzedéke felhagyjon a bálványaival és visszaforduljon Istenhez, mielőtt a népet utolérné az ítélet. Ezért Izrael történelmében mindig voltak („gonosz és elfajzott”) nemzedékek, melyeket utolért az ítélet azért, mert elődeikhez hasonlóan megmaradtak a bálványimádás bűnében.

A babiloni fogság idején Ezékiel próféta magyarázta el a fogságba került népnek, hogy hiába hivatkoznak erre az elvre, mondván: „az atyák ették meg az egrest, de a fiak foga vásott bele”, mert ha megtérnének szívükből a bálványimádásaikból, akkor Isten megszabadítaná őket, de igazi megtérés majd csak a következő generációkban lesz (18. fejezet).
Jeremiás pedig közvetlenül az új szövetségről szóló kijelentés előtt beszél ugyanerről (Jer 31), mert az újszövetségben mindenki önmagáról ad majd számot az Istennek (Róma 14,12).

Tíz dolog, amit Jézus tett értünk

Időről időre érdemes átgondolnunk, hogy mit köszönhetünk Jézusnak. Amikor figyelmünket nem az élet nehézségei kötik le, s amikor nem azért szomorkodunk, amink nincs meg, pedig vágyunk rá, hanem hálát adunk azért, amit Istentől kaptunk, az életünk egyszerűbbé válik, és könnyebben meglátjuk benne az apró örömöket is.
Ha pedig  arra gondolunk, amit Krisztus tett értünk, akkor rádöbbenünk, milyen kiváltságos helyzetet élvezhetünk Isten előtt a Megváltónak köszönhetően. Tekintsük hát át, mit köszönhetünk Neki!

1. Megmentett minket az ítélettől. Az életünk szerves része lenne az az ítélet, mely mindenkire vár egy napon (Zsid 9:27). Jézus azonban felmenti az ítélet alól mindazokat, akik benne hisznek: “Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe” (Jn 5:24).

2. Elérhetővé tette számunkra Isten szeretetét. Isten mindig is szeretett minket, mi azonban távol voltunk Tőle. Amikor azonban Krisztus közel jött hozzánk, befogadhatóvá tette számunkra az Atya szeretetét, mely képes megváltoztatni az életünket. “Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért” (1Jn 4:10).

3. Általa bocsánatot nyernek a bűneink. Akkor, amikor az ember érzi, hogy nincs rendben, hogy bűnt követett el, a legnagyobb problémát az jelenti, ha nincs, akitől bocsánatot kérhetne, s akitől feloldozást nyerhet. Jézus pontosan ezt hozta el nekünk. Isten ellen követtünk el bűnöket, Krisztus pedig Isten megbocsátásával közelít minden bűnöshöz, aki nyitott erre. “Őbenne van… bűneink bocsánata” (Ef 1:7).

4. Visszavezet minket az Atyához. Szent Ágoston ezt mondta: “A te indításod az bennünk, hogy gyönyörűség dicsérnünk téged, mert magadnak teremtettél minket, s nyugtalan a szívünk, míg csak el nem pihen benned.” Tékozló fiúként távolodtunk el az atyai háztól, és Jézusra volt szükségünk ahhoz, hogy visszavezessen minket életünk forrásához, Teremtőnkhöz. “Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint”(1Pt 3:18).

5. Általa gyógyulást kapunk. Az Isten nélküli élet különböző sérüléseket okozott nekünk lelkünkön és szívünkön. A testi sebek könnyebben gyógyulnak, a lélek sebei azonban csak Isten gyógyító érintésére múlnak el. Ezt hozta el nekünk Jézus: “Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg” (1Pt 2:24).

6. Legyőzte az életünk fölött uralkodó gonosz erőket. Sokszor éreztük, hogy nem vagyunk a magunk ura. Isten nélkül élve olyan sötét erők munkálkodtak bennünk és fölöttünk, melyek létezéséről talán tudomásunk sem volt. Krisztus azonban legyőzte őket, megszabadított a hatalmukból, és átvezetett minket az ő országába. “Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk”(Kol 2:15).

7. Megszabadított minket a haláltól. Bár úgy tűnik, hogy az emberi életnek a halál és elmúlás szerves részét képezi, valójában azonban nem ez a helyzet. Isten arra teremtett minket, hogy örökké éljünk, vele közösségben. A halál fölötti győzelem ígéretét pedig Krisztus adja meg nekünk: “Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” (Jn 11:25-26).

8. A feltámadás reményét adja nekünk. Jézusnak köszönhetjük azt, hogy nem csak 60-70 évre tervezhetünk az életben. Előttünk áll az örökkévalóság, melybe a feltámadás kapuján juthatunk be. Ezt az ajtót pedig Jézus tárta szélesre előttünk. “Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, még inkább eggyé leszünk vele a feltámadásának hasonlóságában is” (Róm 6:5).

9. Mennyei erővel ruház fel az élethez. Távozásakor Jézus megígérte a Szentlelket a követőinek. A Szentlélek által továbbra is velünk van, és felkészít minket a vele való találkozásra. Krisztus Lélek általi munkájának köszönhetjük, hogy a lehető legtöbbet hozhatjuk ki az életünkből. “Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek”(Jn 16:13).

10. Közösségbe foglal minket.
Nem kell egyedül szembenéznünk az élet nehézségeivel.
Jézusnak köszönhetően olyan emberek társaságát élvezhetjük, akik szeretik őt, és arra törekszenek, hogy Istennek tetsző életet éljenek.
Társaságuk bátorít minket.
S bár különbözünk egymástól, Jézus az, aki összeköt velük.
“Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai” (Róm 12:4-5).

Forras- https://infaustus.wordpress.com