"És jött egy a hét angyal közül, akinél a hét pohár volt, és szólt velem, mondván nékem: Jöjj, és megmutatom neked a nagy paráznának kárhoztatását, aki a sok vízen ül, akivel paráználkodtak a Föld királyai, és az ő paráznaságának borával megrészegedtek a Föld lakosai. És lélekben elvitt engem egy pusztába, és láttam egy asszonyt ülni egy veres fenevadon, amely teljes volt káromlásnak neveivel, amelynek hét feje és tíz szarva volt. Öltözött pedig az asszony bíborba és skarlátba, és megékesíttetett arannyal és drágakővel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár volt, tele utálatosságokkal és az ő paráznaságának tisztátalanságával. És a homlokára egy név volt írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a Föld utálatosságainak anyja. És láttam, hogy az asszony részeg volt a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől; és nagy csodálkozással csodálkoztam, mikor láttam őt." (Jel 17:1—6)
Nem túlzás azt feltételezni, hogy a megváltásunk jórészt annak függvénye, mennyire ismerjük fel tisztán ennek az egyháznak a romlottságát. A kinyilatkoztatás szerint: "Csodálván, az egész Föld követi a fenevadat." (Jel 13:3) Ebben a tanulmányban nincs mód felsorolni a fenevad hatalmának jellemző jegyeit, de a Jelenések könyve 17. fejezete a bizonyság arra, hogy a bukott asszony és követői a végidő Babilonjával azonosíthatók.
A kinyilatkoztatott tényeket vizsgálva ragaszkodjunk a jól értelmezhető, logikus gondolatmenethez. Először is az asszony jelképe arra szolgál, hogy elénk táruljon egy - jóllehet hamis - vallási rendszer. Másodszor láthatjuk, hogy ezt az asszonyt egy sárkányhoz hasonló tízszarvú, hétfejű fenevad támogatja. Ki ez a fenevad, aki az asszonyt hordozza? A 9. vers igazít útba bennünket: "A hét fej a hét hegy, amelyen az asszony ül." Ezek a szavak nagyon ismerősen csengenek. Melyik város épült hét hegyen?
A régi pogány Római Birodalom központja a Tiberius folyó mentén, a hét hegyen épült Róma városa volt. Habár a titokzatos fenevad több mint a pogány Róma, elegendő bizonyítékunk van arra, hogy Róma részét képezte annak a hatalomnak, amely támogatást nyújtott a parázna vallási rendszernek. Ebből következik a kérdés, melyik egyház kapott támogatást a pogány Római Birodalomtól? Természetesen csak egyetlen egy, a Római Katolikus Egyház, melynek feje, a pápa mint a római császárok közvetlen leszármazottja megkapta a pontifex maximus címet.
A pápaságra utaló második bizonyíték a 6. versben olvasható: "És láttam, hogy az asszony részeg volt a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől; és nagy csodálkozással csodálkoztam, mikor láttam őt." (Jel 17:6) A történelem feljegyzése szerint egyetlen egyház indított fékezhetetlen háborút a hithű keresztények ellen. A legszerényebb becsélések szerint több mint 50 millió mártír vált a római egyház rettenetes inkvizíciójának áldozatává.
A Vatikán önmaga hitelesítette a rengeteg bizonyítékot, amely igazolja a középkori üldözések tényét.
Jelenések 17:4-ben egy másik érdekesség olvasható: "Öltözött pedig az asszony bíborba és skarlátba." Bárki megerősítheti, aki ellátogatott a Vatikánba, hogy ott ezek az uralkodó színek, és ilyen színek dominálnak a Szent Péter téren is. A Vatikán államfőjének, a pápának a skarlátvörös talárba öltözött bíborosok a leggyakoribb látogatói. János apostol azt is megfigyelte, "hogy az asszony megékesíttetett arannyal és drágakővel és gyöngyökkel."
Micsoda ellentét ez a Jelenések könyvének 12. fejezetében megjelenő, tisztaságot szimbolizáló asszony egyszerűségével szemben, akinek semmilyen mesterséges dísze nincs, csak a fényesség öltözete az ékessége. A Bibliát tanulmányozva megfigyelhetjük, hogy az ékszer, a díszítő elemek jobbára a hitehagyás, a hűtlenség jelképei. (Ennek a negatív jelentés-tartalomnak az ismeretében az igazi kereszténynek kerülnie kellene az effajta testi kirakodóvásárt illetve a büszkeségre, hiúságra utaló jegyeket.) Tovább haladva meglátjuk azt is, hogy tíz szarva van a fenevadnak, amelyen a parázna asszony ül. Az angyal így értelmezi:
"A tíz szarv pedig tíz király, olyanok, akik még birodalmat nem kaptak; de hatalmat kapnak, mint királyok egy óráig a fenevaddal. Ezeknek egy a szándékuk; erejüket és hatalmukat is a fenevadnak adják. Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, ezek meggyűlölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annak húsát, és megégetik őt tűzzel." (Jel 17:12—16)
Ez a prófétai forgatókönyv igen figyelemre méltó. Ahogy a tízes szám a földi teljességre utal, a hetes pedig az isteni tökéletességre, ebben a próféciában felismerhetjük, hogy a földi kormányok egyetemes összefogásáról van szó, melyek egy bizonyos ideig támogatják a fenevadat. Ahogy a pogány Róma a nagy politikai hatalmak egyikeként erejét a pápaság intézményének adta, ugyanezt tapasztaljuk most a végidőben; a Föld királyai összefognak, hogy támogathassák a katolikus célokat. János leírja, hogy "csodálván az egész Föld követi a fenevadat." (Jel 13:3)
A változásnak a nagy parázna megítélése előtt kell megtörténnie. A földi királyságok nyilvánvalóan rájönnek, hogy Babilon intézménye becsapta őket, és visszavonják támogatásukat. A profetikus nyelvezet meggyőz bennünket arról, hogy végül erőszakosan az asszony ellen fordulnak, és "kifosztják és megégetik őt tűzzel." Ez segít megértenünk egy másik jelképes jelenetet a parázna asszonnyal kapcsolatban. Habár "sok vízen" ül, azoknak a vizeknek "ki kell száradniuk" (Jel 16:12). Az angyal magyarázattal szolgál: "A vizek, amelyeket láttál, ahol a parázna ül, népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek." (Jel 17:15)
Forras-http://www.nicelife.hu/tanuljunk/skarlatasszony/03.php
